- Miiiicsodaaaa? – kapta fel fejét megdöbbenve a Lány. Az ágyon ültek, poharaikat szorongatva. Pár hónapja már ismerte a másik lányt, többször találkoztak különféle bulikon, de váratlanul érte annak ajánlata. Teljesen zavarba jött, hirtelen nem is tudott mit mondani.

- Úgy érted…? Mármint mi… izé… mi ketten? – valójában nem ismerte túlzottan a másikat, de tudta, hogy a Fiú már egy ideje ábrándozik arról, hogy egyszerre hárman szeressék egymást, és ráadásul pont ez a másik lány volt a kiszemeltje. Viszont ő még sohasem volt nővel, és nem is tudta elképzelni - talán vallásos neveltetése, talán gátlásossága miatt. Most viszont, ahogy a másik pimaszul közelebb hajolva feltette a kérdést, érezte, hogy ma megtörik a jég. Ebben talán annak a pár pohár metaxának is szerepe volt, amit addig fogyasztott a két lány, míg arra vártak, hogy a szomszéd szobában dolgozó Fiú befejezze az utolsó pillanatban becsúszó fontos munkáját, és végre elindulhassanak bulizni.

- Igen, csak mi ketten. – mondta halkan ő, és mosolyogva közelebb húzódott. Kezét puhán a másik megránduló combjára helyezte, miközben mélyen a szemébe nézett.

- Nem kell félned, alig másabb, mint férfival. – hallotta a Másik suttogását, és látta, hogy még közelebb hajol, másik tenyerét a nyakszirtjére csúsztatva. Az érintése furcsa volt, de puha és kellemes. A kéz lassan előrecsúszott, a hüvelykujj játékosan megsimította a fülcimpáját, majd újból a nyaka felé indult. A Lány lehunyta szemét és próbált csak az érintésre koncentrálni. Nem volt nehéz, a nyaka mindig is a legérzékenyebb pontjai egyikének számított.

- Látod? – hangzott el a halk kérdés, ő pedig az arcán érezte a másik meleg leheletét. Aztán hirtelen száraz, forró ajkak vándoroltak a nyakát cirógató kéz után. Kezdeti merevsége feloldódni látszott, már egyenest várakozóan billentette fejét oldalra, hogy a másik még jobban hozzáférjen. Az ajkak elsőre puha érintése lassan, de biztosan egyre erősebbé, követelőzőbbé, irányítóbbá vált, ahogy a Másik folytatta felfedezőútját. Aztán érezte, ahogy a tenyér a tarkójához siklik, és az ujjak a hajába mélyednek, enyhe bizsergést hozva magukkal. Önkéntelenül is hátraejtette a fejét, a szája résnyire nyílt. Az ajkak már az arcán vándoroltak, a homlokán, orrán, állán, lehunyt szemhéjain siklottak puhán, alig érintve a bőrét. Aztán a Másik nyelve hegyével finoman megnedvesítette az ajkait, és megcsókolta. A nyelvek hamarosan pajkos játékba kezdtek, mintha fogócskáznának, ide-oda siklottak egymás elől. Az ajkak összetapadtak majd édesen és éhesen szétváltak. Apró harapások jelezték, hogy a Másik már alig bír magával. Az ujjhegyek már a gerincén siklottak, lassan, remegve haladva a medencecsont felé. Mielőtt azonban elérték volna, a dereka felé kanyarodtak el.

- Dőlj hátra. – hallotta, és engedelmeskedett. A másik fölétérdelt, ajkaik újból mohón összetapadtak. A kezek most az oldalát simogatták, a körmök a ruhája anyagán át is érezhető erőt fejtettek ki. Átsiklottak a melleken, elidőztek az alattuk lévő bordákon, majd a trikó alatt a has – és a nadrág gombja – felé indultak. Hallotta saját magát, ahogy halkan felsóhajt. Hihetetlennek tűnt az egész, de élvezte.

- Azt hiszem, erre nem lesz szükségünk. – mondta a másik, és kigombolta a nadrágot. Combközépig húzta azt, majd bokájánál fogva megemelte a Lány lábait. Érezte, ahogyan az egyik kéz a feneke és combjai kerekségével ismerkedett, míg a másik pedig még mindig a bokájánál fogva tartotta levegőbe emelt lábait. Aztán lekerült a nadrág, és ő becsúszott a lábai közé.

- De… de a Fiú… a másik szobában… - kezdte, de a Másik elcsendesítette.

- Vele most ne törődj. Inkább erre figyelj. – mondta, és szétnyitotta a Lány felhúzott térdeit. Az hátradőlt, és hagyta, a Másik hadd simítsa végig belső combjai érzékeny bőrét.

Folytatás: Patreon.com/NedvesNaplom