A próbafülke

pmvi387.jpg

Itt állok a pláza földszintjén a kávézó előtt, ahogy megbeszéltük. Kicsit hamarabb érkeztem, és izgulok. Mert egy vadidegennel találkozom, hogy egy próbafülkében ráverje a seggemre. Néha úgy érzem, hogy nem vagyok normális - és csak a kalandfüggő agyam hajszol egyre a hasonlóan meredek szituációkba. És így történik, hogy időről időre ilyen lehetetlenül furcsa helyzetekben találom magam, mint most is... Nem mintha bánnám, és most mér egyébként sem fogok meghátrálni. Izgat a helyzet. Kíváncsi vagyok, hogy hogy néz ki, hiszem sosem találkoztunk, csak egy csetoldalon váltottunk üzeneteket eddig. Kíváncsi vagyok a farkára, hogy milyen vastag, mennyire formás, hány percig bírja. És kíváncsi vagyok, hogy lebukunk-e. 

 

Ez ő lesz, fut át az agyamon, ahogy meglátom a férfit kék kabátban, és szinte velem egy időben ő is észrevesz engem, rajtam piros szövetkabát van, ahogy megbeszéltük. Elég magas és felnyírt frizurája van, borostás arca, megnyerő tekintete. Kicsit idegesen mosolygok rá, és ahogy közelebb ér, habozom, hogy bemutatkozzam-e, de végül a cseten használt nevemnél maradok. 'Menj előre és akassz ki egy üres vállfát, hogy tudjam, melyikben vagy. Öt perc múlva követlek.', mondja. Bólintok és elindulok az egy emelettel fentebb lévő fast fashion boltba. Hétköznap van, fél órája nyitottak, alig van nézelődő. Szinte vakon haladok el a ruhasorok közt, találomra kiválasztva pár vállfát, majd torkomban dobogó szívvel indulok hátra a próbafülkék felé. Balra a leghátsó, jó lesz, és mivel csak két függöny van behúzva, jobb esetben ennyi fültanúja lehet a rögtönzött légyottnak. Szerencsére hosszú, súlyos függönyökkel záródnak a kabinok, nem fog kilátszani a lábunk, állapítom meg, ahogy kibújok a kabátomból és kiakasztom a megbeszélt jelet, az üres vállfát. Idegesen nézek körül, egy kis zsámolyszerű ülőke, nagy tükör, pár akasztó, amelyeket máris teleraktam a soha fel nem próbálásra kerülő holmikkal. Belenézek a tükörbe, lesimítom a hajam és felhúzom a miniruhám szoknya részét. Alatta csak egy harisnyát viselek, bugyi nélkül. Azt kérte, hogy a fenekembe rakjak egy plugot, így jöjjek. Úgyhogy egy kis fém tágítót viselek, kék kővel a közepén.
És ekkor belép, karján két nadrággal. Akkurátusan felakasztja őket az én ruháim mellé és felém fordul. 'Mutasd', mondja fojtott hangon. Érzem, ahogy az adrenalinhullám végigpezseg rajtam, ahogy fél lábbal feltámaszkodom a tükörrel szemben lévő ülőkére, és a derekamig húzom a ruhám, feltárva a harisnyás hátsóm, amelyben ott csillog a kis kékség is. 'Nagyon jó', morogja és végigsimít a combjaimon, minden mozdulatot látok a tükörben. Le sem tolja a nadrágját, csak kapkodva kigombolja a sliccét és már veszi is elő, gyors mozdulatokkal verni kezdi, miközben a másik keze a fenekem domborulatait fedezi fel. Érzem, ahogy nedvesedni kezdek, összetalálkozik a tekintetünk a tükörben, látom a saját, izgalomtól kipirosodó arcom. A kezem önkéntelenül is a csiklómra siklik, a harisnyán keresztül simogatom magam. Az izgalom és a lebukástól való félelem egyszerre bizserget és bénít; nem hiszem, hogy sikerül majd elmennem. Ő azonban rendületlenül csinálja, sőt, hamarosan némán, de forró hullámokban lövell a fenekemre. Kicsit váratlan volt, én még nem vagyok orgazmusközelben. Meg is lepődöm, rengeteget élvezett és egy mukk nélkül. 'Kérsz egy zsebkendőt?' - kérdezi halkan, és vegyes érzések kavarognak bennem, miközben próbálom letisztogatni a harisnyám.
Elköszönünk, ő megy ki hamarabb. Pár pillanat múlva én is követem, és ahogy visszarakom a fel sem próbált ruhákat, érzem, hogy a saját nedvem és az ő spermája miatt nyirkos harisnya hogy dörzsöli a ki nem elégített, vöröslő puncim. Ez nem úgy sült el, mint a fantáziámban. De tudom, hogy ez nem fog visszatartani attól, hogy újabb és újabb kalandokkal kísérletezzek, egyszerűen függője vagyok az izgalomnak.