Menj, baszasd meg magad mással. Használd ki. Élvezz rá a faszára. - írod. És megpróbálom, nem is magam miatt, hisz ismered a lelkem működését, ha belül nem nyílok, akkor alul sem. De azt akarom, hogy lásd: meg tudom csinálni.

 És megtörténik. Ideges vagyok a búvóhely miatt, nekem kell intéznem mindent. Zavarban vagyok, ahogy magához húz, idegen az érintése; magától értetődően veszi el, amit csak kínálhatok. Kiábrándító a hidegség - és mégis reagál a testem, mégis megbizserget, ahogy a puncim dörzsöli a szexi csipke fehérneműn keresztül. Ám törékenynek érzem magam, nem is, talán a labilis a jobb szó, bármikor elpattanhat bennem valami, és otthagyhatom őt a fehér galériás apartmanban, ahová behallatszik a felvonó morajlása és mások sertepertélése a gangon. De ő fog otthagyni; feleslegesen fizettem három órára a szobát. Üresnek és kielégületlennek érzem magam, ahogy kilép az ajtón, végtére is ki használt kit? Fázom, ahogy öltözködni kezdek - de most nem kell a forró vizes zuhany, most nem moshatom le magamról a bátorságom ragadós kokárdáját, most büszkén viszem el neked, nézd, tessék, más spermája.

Folytatás: Patreon.com/NedvesNaplom