Megérkeztem. Betipegek a hátsó kapun, már a bejáratnál vár. Szájon csókol, erősen. Egymásra mosolygunk, feleslegesek a szavak, mit is mondhatnánk, hogy milyen kellemes balzsamos az éjszakai levegő, nemdebár? Nem ezért vagyok itt.

Előre enged, tartja az ajtót. Megállok a lift előtt, megnyomom a hívó gombot. Ő mögém áll. Így ugyan nem látom, de érzem az egész lényét, sugározzuk egymásra az energiánkat, az egymást vonzó energiákat, mint a mágnes két ellentétes pólusa, szinte tapintható a feszültség. Hol van már ez a lift? Ő sem bír várni, az egyik kezét végigfuttatja a gerincemen, a nyakam irányába. A tarkómnál belemarkol a kiengedett hajamba és nem tudok nem felsóhajtani, annyira izgat a helyzet; ahogy teljesen előre tol, a tenyeremmel a liftajtóra támaszkodom. Hol van már ez a lift? Átkarolja a nyakam hátulról, majd egészen magához húz vissza, hogy halkan a fülembe súghassa, hogy mennyire meg fog baszni, rögtön ahogy beértünk a lakásába. A kezét egy pillantra sem veszi le rólam, most a mellemen jár, a hasamon siklik. Farmerben vagyok, becsúsztatja a tenyerét a nadrágba, persze megint nincs bugyi, szabad a hozzáférés. Az ujjai egyből azt tapintják, mennyire vagyok máris nedves. Nem kell csalódnia. Hol van már ez a lift?

Megfordulok, a száját keresem a számmal, a karjaimmal a nyakában kapaszkodok, olyan nagy és erős. Olyan határozottan nyomja belém két ujját, olyan tempósan kezdi mozgatni ott a lift előterében, a bejárat üvegajtaja előtt, hogy halk nyögések törnek elő belőlem. Az arcom a nyakába rejtem, nem akarok hangos lenni, de... Hol van már ez a lift?? Már ő is türelmetlen, egyre vadabbul ujjaz, egyre mohóbban csókol, kezdjük elveszíteni a fejünket, mikor hangos csengetéssel megérkezik a felvonó. Lassan nyílik az ajtó, már tolna is befelé, még mindig a számra tapadva, még mindig bennem matatva - de a fülkében egy fehér hajú nénike tétovázik, kockás kabátos tacskó kutyájával a karjaiban. Én zavarban vagyok, ő nevet és viccesen fogja fel a helyzetet, a nénike az orrát magasra emelve, a tacsit magához szorítva lép ki a liftből. Szinte halljuk, ahogy ezekre a mai fiatalokra dohog magában.