Menü

Még az utolsókat pulzálja bennem, még szaggatott a lihegésünk, izzadtan fonódunk egymásra, még erősen szorítom, ne, ne vedd ki, maradj még bennem, így mélyen, így összeforrva, így egyként. Ahogy csendesednek a lélegzetvételek, lassulnak a pulzusok, lanyhul a vérbőség és eljön a pillanat, hogy el kell szakadnunk egymástól, újra két test; két csatakos, kivörösödött, elfáradt, kielégült test vagyunk.

Mehetsz nyalni - mondom, kicsit viccesnek szánva, de mégis ott van a provokatív, fellengzős él ebben az odalökött két szóban. 
Folytatás: Patreon.com/NedvesNaplom