Szeretek vele szeretkezni. Nemcsak a gyönyör miatt, hanem azért, mert szeretkezés közben legalább biztosan érzem, hogy élek még. Ez máskor nem olyan nyilvánvaló. Olyan életvidám vagy – mondják mások, persze, az álarcom, csak a hipomán periódusokat látják. Arról fogalmuk sincs, milyen az, amikor félholtra váltan vonszolom magam, milyen a rossz formám a depressziós napokon. Amikor csak tapogatom magam, van-e bennem még egy szikrányi élet, vagy mindent megbénított már a betonként körém keményedő hétköznapok súlya.

Folytatás: Patreon.com/NedvesNaplom